Aki 1663-ban élt a városban, még láthatta, hogyan nézett ki a hajdani település. Aztán az ellenséges török sereg lerombolta Gyarmat várát. Jó erőben voltak, sok helyen csinálták ezt hasonlóan. És ezzel a lokális történelmünk csaknem eltűnt, mert néhány évvel később aki erre járt, szinte alig-alig találta meg a város nyomát. Hát, azért Nyírjesben is volt egy rövidebb pályaszakasz, amit nagyítóval kellett keresni, annyira megváltozott a táj egy év alatt.
Nyomtunk egy újraindítást
Nem adtuk fel! Gereblyét, kapát, fűrészt vittünk a bringaparkba április elején, mert az elmúlt egy évben ellepték az agresszív gyomok a nyomvonalat, hiszen senki sem járt arra. Az erdészet mint a terület állami tulajdonosának képviselője kényszerűen – és a mi biztonságunk érdekében is – lezárta a pályát, letermelte az elhalt lucfenyvest, valamint kérésünkre még néhány erdei fenyőt is kiszedett, amik egymásra voltak dőlve. A messziről hozott hatalmas gép egy-egy 20 méteres fát körülbelül 1 perc alatt tépett ki a helyéről és már darabokra is szabta. Az erős monstrum mély nyomot hagyott bennünk és a talajban is, a nyomvonal mintegy fele tönkrement.
Tízenegyen a klímaváltozás ellen
Kár, hogy nem készült olyan fotó, ahogyan éppen az erdőben egymás mellett lépegetve indulunk harcba! Pedig mindenki megérdemelné, mert szép munkát végeztünk! Fanni, Robi, Lali, Feri, Zsolti, a két Attila és még négy fűkaszás srác 5 nap alatt helyreállította a pálya harmadát. Építésre csak az átkötő szakaszokon volt szükség, nagyobb részben takarítás és a gyomok gyökestől eltávolítása, valamint belógó ágak, gallyak nyesése volt a feladatunk. Azért dolgoztunk sokan, mert naponta csak 1-2 órányi időnk volt a szokásos teendőink mellett.
Végül május 1-jén délután terv szerint megnyitottunk 900 méternyi szakaszt, ami egy körpálya lett. Hamarosan folytatjuk a munkát.
